Veszélyeztetett állatok

Erszényesvakond

Ez a kicsi, ritkán látható állat kitűnően alkalmazkodott a talajlakó életmódhoz. Orrát szarupajzs védi. Mellső lábainak széles ásókarmaival túr a homokban, és hátsó lábaival löki előre magát. A sivatag homokjában 2,5 m mélyre áshat vagy egyszerűen csak ,,átúszik'' a laza homokon az élelem után kutatva. Pihenéskor farkával támasztja ki ürege falát. Selymes bundája sárgásfehér vagy vajszínű, a vastartalmú ásványokban gazdag talajokon vörös. Szeme csökevényes, hallása kitűnő. A nőstény erszénye hátrafelé nyílík, így nem telik meg homokkal.

Testhossz: 12-18 cm       Tömeg: 40-70 g

Elterjedés: Dél- és Délnyugat-Ausztrália. Homoksivatag.

Füstifecske

A füsti fecske négy földrészen fészkel. Költőterülete Észak-Afrikától kezdve Európa nagy részén, Kis- és Közép-Ázsián keresztül Délkelet-Ázsiáig, Japánig, dél felé a Himalája keleti részéig és Burmáig húzódik. Amerikában Alaszkától Mexikó déli részéig található meg.

Elsősorban a lakott területeket részesíti előnyben, de a nagyvárosokban csak a peremrészeken telepszik meg. Az olyan településeken gyakoribb, melyek közelében nádasos, mocsaras élőhelyek vannak, ill. ahol még jelentős az állattartás.

Fészkét emberi építményekbe, főleg istállókba, ólakba és egyéb melléképületekbe rakja, leggyakrabban a gerendázatra vagy a falra. Néha extrém körülmények között, pl. működő kompon, autóroncsban, gémeskútban is fészkelhet. Magányos párokban vagy laza kolóniákban egyaránt költhet. Negyedgömb alakú fészkét sárból és növényi részekből építi. A hím és a tojó egyforma intenzitással vesz részt a fészeképítésben. A pár a fészket több éven keresztül is használhatja.

Évente kétszer, ritkán háromszor költ. Az első fészekalj április-májusban, a második június-júliusban teljes. Harmadik költés esetén a fiókák kirepülése szeptember közepéig is elhúzódhat. A tojások száma 4-6. Csak a tojó kotlik. A kotlási idő 14-17 nap, a fiókák 18-23 nap után repülnek ki.

A füsti fecske védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Fehér gólya

Szinte egész Európában (kivéve Skandináviát, a Brit-szigeteket és Olaszországot), Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol előfordul.

Testhossza 100-115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába piros.

A gólyák 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok egy költési időszakra állnak össze, s a hím választja a tojót. A megközelítőleg 1 méter átmérőjű fészket ágakból építik és szénával, szalmával, tollakkal bélelik. A fészkeket évente kitatarozzák újabb ágakkal, így egy-egy régebbi építésű fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot.

Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén indulnak el vándorútjukra. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban.

Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Oldal: Néhány veszélyeztetett állatfaj
Védjük együtt a természet csodáit! - © 2008 - 2024 - mitettuk.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat